Egy Magyar Anya levele

Jó ideje nézem, figyelem a világot, hallgatom a híreket, mit rebesgetnek az emberek…s nem értem. Tudom, mi zajlik, hogy mi merre fordul, de nem értem! Nem értem, mi, az emberiség többsége ezt miért hagyjuk, hiszen mi vagyunk többen! Hogy lehet az, hogy a több évszázada folyó ármánykodás pontról pontra megvalósul?! Vannak ébredettek, s ki-ki teszi a maga dolgát lehetőségei szerint maga körül. De a sápítozás helyett mikor kelünk ki a kényelmes kis vackunkból, s teszünk végre valamit is magunkért? Ki tehet mindarról, ami az emberiséggel zajlik? Csak is mi! Mert hagytuk! A fotelből berzenkedni nem elég!

Már Dzsinkisz kán rámutatott a fiainak, hogy egy nyílvesszőt könnyű elroppantani, de ha többet fognak össze, nem lehet megtörni, eltörni. Így tanította őket az összetartásra, az együtt gondolkodásra, cselekvésre.

S talán még nekünk sem késő! Vagy engedjük a férjeinket, fiainkat a háttérhatalom által több szintéren mesterségesen kirobbantott, s tapasztalhatóan Európába, a közepén Kárpát-hazába begyűrűző háborúba bedarálni?

Ott tartunk, hogy azon kell gondolkodnom, hogy bújtassam el életem férfiait! A férjemet, a fiamat, a vejemet, unokáim leendő apját! Hogy elégetem a katonai behívójukat! S hogyha kell, a két kezemmel kaparok nekik földalatti menedéket! Csak megmaradjanak egy értelmesebb, békésebb, szebb jövő reményében! Nap, mint nap imádkozom a Teremtőhöz, hogy tartsa meg őket, a népemet, az emberiséget, a Földet, mutassa a helyes utat.

Rajtunk, nőkön is sok múlik, ezért lányok, asszonyok szeressük férfiainkat!

Ha valóban a hazát kellene védeni, magam is melléjük állnék, hiszen Magyar Szív dobog keblemben, a Mag népének Vére folyik ereimben! De értelmetlenül a halál szájába odaállni, azért, hogy a gonosz erők gonosz tervét segítsek-segítsük óhatatlanul is megvalósítani, azt már NEM!

Hiszem, hogy még nem késő! A jövendölések csak akkor teljesülnek, ha be is végezzük őket, azok csak figyelmeztetések. Fogjunk össze, térjünk vissza a Magyarok Istenéhez, Öregistenhez, s Ő megmutatja az utat nekünk, áldásával kísérve!

Éljünk újra a Történeti Alkotmány és a Szent Korona-tan szerint, aminek csak mellérendelték az 1949. évi XX. törvényt, tehát a mai napig érvényben van! Összefogással élesszük föl őseink jogrendjét, ami alapja minden magyar ember tisztességes életének!

Szent Korona Őfelsége óvjon bennünket!

1,160 total views, 2 views today