Szakrális Korona Szövetsége

Alapszabály!!!

Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet új meghatározása,
avagy a nemzet új magyar meghatározása
Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának
Záró-konferenciája, 2012. augusztus 20-án, Budapesten

I.
Fogalmak

1.1. A nép történelmi sorsközösségben születő és kibontakozó sajátos
világ- és létértelmező szellemi és értékközösség. Ezen etnikai alapú
közösség létrejöttének legfőbb feltétele és biztosítéka az anyanyelv és
a terület kapcsolatteremtő közössége, a bevett szokások
otthon(osság)teremtő rendje.
1.2. Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlődése során eljut
önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.
1.3. Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai
intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit képviseli, és ezen
létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.
1.4. Nemzeti közösségek azok a népek vagy néprészek, amelyek nem
természetes úton, a történelmi együttélés során, hanem katonai vagy
politikai erőszak hatására kerültek (ideiglenesen) valamely állam
fennhatósága alá.
1.5. A népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek
államterületén történelmi sorsközösségben élő más nyelvi és
értékközösséghez (is) tartozó néprész.
1.6. Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából
frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az
állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl
kisebbségi jogokat élvez.
1.7. A nemzetiség fogalmát az elmúlt évtizedekben különböző államokban,
mind a nemzeti közösség, mind a népcsoport, mind a nemzeti kisebbség
fogalmának jelölésére használták. E jelentés-átfedés zavaró volta miatt
jelen előterjesztésben e fogalmat nem használjuk, és használatát nem
ajánljuk.A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa
2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a
görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb
mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a
mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.
A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán
az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek
műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt
földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és
Dél-Amerikában[5].

A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkező közösség, amelynek
tagjai azonos módon viszonyulnak teremtő, mindenható Istenükhöz és
természeti környezetükhöz[6].
Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították
a legfejlettebb tudományos módszerek[7] és [8], és miután békés,
mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének valamint ősi nyelvének nyomai
megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a
Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a
politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a
bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb
civilizációjának megalapítóit”.[11]
2.2. A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője,
alakítója a magyar nyelv, amelyről a több mint száz nyelvet beszélő Sir
John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:
„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és
szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai
nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és
matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és
rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán
hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők
benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés
során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő,
egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem
naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb
és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi
függetlenségnek.”[12]
A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges
tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a
XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar
szövegektől.
A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé,
az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők
életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a
magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével,
egyszóval a magyar néplélekkel.

A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje
pedig páratlan művészi értékek forrása.
2.3. A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több
mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka
ősiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset őrző néppel való
rokonságát is.
2.4. A szkíták hitvilágában gyökerező egyistenhit egy szakrális
királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerűen
egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt[13].
2.5. A magyar nép alkotta közösségek legalapvetőbb értékei az igazság, a
tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e
közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a
magyar közösségek gyarapodása nem képzelhető el.[14]
2.6. A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi
kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerződéssel
pecsételtek meg.
A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] ősiség
legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.
Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok
berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerző Árpád
nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar
állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre
felajánlott a Szűzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16].
2.7. A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan –
ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen
alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar
gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a
magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben[17].
2.8. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az
ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai
születésüknél fogva nemességet élveztek[18].
3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot
megalkotó nép.
3.2. A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot
megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi
időszakokban a világszórványnak nemzetmentő szerep jut[19].
4.1. A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és
fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbőczy István
alábbi meghatározása szerint:
„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.
 Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények
végrehajtója. A jogtudomány ennek a
jognak a tudása.

 Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a
jogtudomány a legkisebb.
 Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti;
a jogtudomány pedig
4.2. A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak ősiségére, egyetlen
archiregnumként[20], azaz őskirályságként ismerte el a kor főhatalma, a
pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal
mellérendelő viszonyban levő, apostoli királyságként határozta meg.
Ez az az állam, amely immanens fejlődése folytán jutott el a
főhatalomnak a Szent Koronára, mint az állam első számú személyiségére,
első számú közjogi méltóságára való ruházásáig.
A magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa
első alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek előzménye a magyar
alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt,
vezetőitől megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve;
a függetlenség elve; a törvény előtti egyenlőség; az önkormányzat[21].
4.3. A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam,
amely a legmesszemenőbben épít az Isten arcmására teremtett, minden
egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa
történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és
szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött,
mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és
nyelvközösségi önrendelkezésnek.
4.4. A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a
Szent Korona főhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul
értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a
Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás
nélkül védelmezi azt minden (külső vagy belső) ellenségével szemben.
4.5. A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely
annak főhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben
tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét.
4.6. A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség,
aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetőinek
figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló
tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.
4.7. A 4.3. és 4.4-ből következően a magyar nemzet nem ismeri el a
trianoni és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.
5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos
nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává.
E népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a
később betelepülő kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei
között tette lehetővé az anyanyelvű közösségépítést, a többetnikumú
városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított
önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek
egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás
(székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlődését szavatolta[23].
E népek, népcsoportok – Szent István intelmeinek jegyében – szabadon
gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erősítették illetve
erősítik az országot.
5.2. Napjaink nemzetpolitikai kihívásai miatt, a magyar állam jelenlegi
helyzetében két népcsoportról külön is szólnunk kell.
5.2.1. A magyarországi zsidó közösség a 20. században Izraelben
államalkotóvá és világhatalmi tényezővé vált zsidó népnek a történelem
során Magyarországra, a Szent Korona védelme alatt betelepedett
néprésze. Tagjai zsidó vagy magyar zsidó tudatúak. Fejér Lajos és Tábor
Béla ajánlásának megfelelően a magyar zsidóságnak úgy kell megtartania
kettős identitását, hogy erősítse az országhoz való kötődését, zsidó
magyarrá válását.[24]
5.2.2. A cigány népcsoport a cigány népnek a történelem során
Magyarországra, a magyar állam területére a Szent Korona védelme alatt
betelepedett néprésze. Tagjai cigány vagy magyar cigány tudatúak. A
cigányság kulturális felemelkedése és az ország fenntartásához való
hozzájárulásuk jelentős növelése a magyar nemzet megmaradásának egyik
halasztást nem tűrő, megoldást sürgető sorskérdése.8. Az állam
felelőssége a nemzet létérdekeinek szavatolásában
8.1. A személyekkel (a nemzettel, a Szent Korona tagjaival és az
államalkotó népekkel és népcsoportokkal) szemben
8.1.1. a magzati élettel szemben
8.1.2. a felnövekvő nemzedékkel szemben
8.1.3. a nőkkel és a családokkal szemben
8.1.4. a cselekvőképes emberekkel szemben (többek között munkahely
biztosítása számukra)
8.1.5. a földművesekkel szemben
8.1.6. a fogyatékkal élőkkel szemben
8.1.7. az idősekkel szemben (többek között: „az állami nyugdíjnak
arányban kell állnia a kitanított utódok számával”[25])
8.1.8. az egészségmegőrzéssel és a gyógyítással kapcsolatban
8.1.9. a tulajdon, a birtokjog és öröklési jog biztosításában
8.1.10. a személyes szabadság védelmében
8.1.11. a törvény előtti egyenlőség biztosításában
8.1.12. a jogok és kötelességek egyensúlyának szavatolásában
8.1.13. a közbiztonság szavatolásában
8.1.14. az állam által okozott, a magánszemélyek által elháríthatatlan
károk megtérítésében
8.1.15. Ius resistendi et contradicendi, avagy az ellentmondás és az
ellenállás joga
8.1.16. A hon védelme állampolgári kötelesség
8.1.17. Az alkotmányos tudathoz való jog
8.1.18. A nemzet biológiai túlélésének szavatolása
8.1.19. A népek és népcsoportok közösségi jogainak garantálása

824 total views, 0 views today